TÖBB, MINT KERT
Mézeskert, rózsakert - tőlünk



Méhlegelők -tanácsok méhészeknek

A mézeskert alatt tudatosan méhészeti céllal ültetett fásszárú növényegyüttest értünk.
A mézeskert nem erdő és nem gyümölcsöskert, bár ez utóbbihoz közelebb áll. Ebben a kertben kifejezetten olyan növények vannak egymás közelében elültetve, amelyek a vegetációs idő nagyobb részében nektárt, virágport szolgáltatnak a méhek számára.
Egyenlőre kevés ilyen célra beültetett terület létezik, de sokkal többre volna szükség.
Jelenleg a méhészet akácra és néhány szántóföldi növényre, esetleg gyomnövényre van alapozva. Ellenben a vegetációs idő utolsó egy-két hónapját leszámítva folyamatosan lehetne egy területről hordást biztosítani, ha a területen megfelelő arányban jelen volnának a mézelő fák és cserjék.
Mindenképp telepítendők egy ilyen kertbe – lehetőleg a méhészet bázisa, telephelye közelébe – korán virágzó cserjék. Ez elsősorban húsos somot és korai lonc fajokat, kecskefüzet jelent. A húsos som őshonos növényünk, már február végén virágzik. A kora tavaszi időszak szeszélyes időjárású, a rövid hordásra alkalmas időszakok csak akkor hasznosíthatók, ha a virágzó bokrok a kaptárok közelében lettek elültetve. A somhoz hozzá tartozik az is, hogy gyümölcsöt terem, terméséből különleges lekvár vagy pálinka készíthető, amelyek magas áron értékesíthetők. A som hátránya, hogy lassan nő, termetesebb bokorrá 6-10 év alatt fejlődik. Ellenben nagyon hosszú életű, ismeretesek évszázados példányai is, így telepítése méhész generációk sorát szolgálhatja.
A május-júniusi fővirágzás után a nyár többi részére alig marad olyan növény, amely megbízhatóan, tömegesen nyílna. Néhány gyomra járnak ilyenkor a méhek, többek között tisztesfűre, amelynek akár a másodvetésével is érdemes volna szántóföldeken próbálkozni.
Sokan az ártereken tömegessé vált aranyvesszőről (Solidago fajok) való hordással próbálkoznak. Magam mást javaslok. Az akác után némi átfedéssel indul a hársak virágzása. Erdészetileg nem számítanak fő fafajnak s így nagyban nem is telepítik ezeket a kiváló mézelő fákat. Még „elfelejtettebb” a japánakác, amelyet erdészetileg egyáltalán nem művelnek, csak sorfaként találkozhatunk vele. A fehér akáchoz hasonló tömegvirágzást produkál július-augusztus fordulóján. A mézesfa a másik hasonló növény, amely nyári virágzásával sokat segíthet.
A terület kiválasztásánál fontos szempont, hogy a fás, mézelő vegetáció évtizedekig kell hogy a területen jelen legyen, így csak oda érdemes ültetni, ahol ez a sajátos művelési ág sokáig fennmaradhat.
A terület nagysága, amennyiben csupán cserjéket telepít valaki a méhészet köré, minimálisan 100-200 négyzetméter kell legyen. Ha már nagynövésű fák is telepítésre kerülnek, legalább 1000-2000 négyzetméter területnagyság szükséges. Egy hazai viszonyok között átlagosnak tekinthető méhészet fenntartásához egy keverten ültetett fehér akác, hárs fajok, japánakác, mézesfa állomány néhány hektáros területe szükséges. Ez utóbbi területnagyságnál igen fontos a művelési ág kérdése. Ha a leendő nektártermő terület erdőnek minősül, arra az erdőtörvényben meghatározott szabályok érvényesek. A törvény rendelkezik a telepíthető fafajokról, a jelenlegi szabályozás szerint inkább a hazai fafajok javára. Ebből a szempontból a hársakkal nincs baj, de a japánakác és a mézesfa idegen honos fák, nagyobb arányú telepítésükből származhatnak problémák. Ha a terület gyümölcsösként vagy kertként van számon tartva, a méhészetileg fontos fák és cserjék telepítése lényegesen egyszerűbb. Maguk a gyümölcsfák is lehetnek nektárforrások, a som eleve gyümölcs.
Lényeges kérdés a telepítés költsége. A szabad gyökerű cserjék és az egy, legfeljebb két éves fák ára jelenleg 3-6 vagy 800 forint körüli összeg, így egy 1000 négyzetméter nagyságú kert beültetése 20-30 cserjével, 8-10 nagyobbra növő fával legfeljebb 15-20 000 forintnyi költség. Az ültetést követően fontos a gyomirtás, szárazság esetén a fiatal telepítés öntözése. Ez sem jelent jelentős költséget, amennyiben öntözhető a terület.



Hupehi mézesfa, Kínai mézesfa, Evodia hupehensis


Magas, terebélyes fává növekszik. Virágzása július közepére, augusztus elejére esik.
Nektárhozama egy virágra számítva elmarad az akác vagy a japánakác mögött, de ezt ellensúlyozza rendkívül nagyszámú virága. Bőségesen ad virágport. A városi körülményeket jól tűri.
Gyakran ültetik díszfaként. Szegeden a Tisza Lajos körút közelében, a vasúti igazgatóság épülete mögött hatalmas példánya található. Jánoshalmán és környékén sokfelé látható, néhol a környező erdők szegélyében is ültették.
A száraz homoktalajt eltűri, bár ilyen viszonyok között lassan fejlődik. Jobb talajon, némi öntözés mellett 60-80 centimétert is nőhet egy évben. Fényigényes. Gyökérsarjakat nem képez. Bőséges mag termése ellenére természetes körülmények között ritkán nőnek fel a magoncai, mert fiatalon fagyérzékenyek, a szárazságot is rosszul viselik.



Jajrózsa Rosa spinosissima


Szép vadrózsa, amely egyben áprilisi tömegvirágzásával jó nektár és virágpor adó cserje is. Kevésbé fagyérzékeny, mint a vele egy időben nyíló gyümölcsfák, így viszonylag megbízható forrás lehet a méhek számára. Nagyon szúrós, így kerítés melletti "nadrágfogó" sövénynek is alkalmas. Gyökérsarjakat képez, így idővel jelentékeny sarjteleppé nő, de ha ezt nem akarjuk, némi kapálással kordában tartható. Őshonos növényünk, így természetvédelmi kifogás sem támasztható telepítésével szemben.



Cserjés borsófa Caragana frutex


Ritkán ültetett cserje. Moldvától keletre, az eurázsiai sztyep övezetben őshonos. Vaskút és Baja között egy korábban katonai gyakorlótérként használt területen elvadultan is él, valószínűleg a szovjet hadsereg „ajándékaként” került oda. Számos sárga pillangós virága júliusban nyílik. Sztyepcserjeként nagyon szárazságtűrő, igénytelen növény. Másfél méternél nem nő nagyobbra, sarjtelep képzésére hajlamos.
Fényigényes.
Ritkasága miatt a magyar nyelvű méhészeti irodalomban nincs adat nektárhozamára



Japánakác Sophora japonica L.


Elsősorban városi faként parkokban, fasorokban találkozhatunk a nevével ellentétben Kínából származó nagyra növő fával.
A nyár második felében virágzik, s ez méhészetileg igen értékessé teszi. A méhek lehullott virágait is látogatják.
Jó talajon gyorsan nő, terebélyes fává fejlődik. Fája az akáchoz hasonlóan kemény, gesztje sárgásbarna.




Pukkanó dudafürt Colutea arborescens L.


Legfeljebb két-három méteresre növő, dúsan elágazó, Magyarországon őshonos, inkább a dombvidékeken előforduló cserje. Sárga, gyakran barnásvörös rajzolatú virágai a nyár első felében nyílnak. Nektárt és virágport egyaránt szolgáltat.
Felfújt hüvelytermései nagyon dekoratívvá teszik, terméseit szárítva dekorációs célra is lehet használni. Sarjtelepet nem képez, de magoncai elvadulhatnak.
Fényigényes, a legszárazabb termőhelyeken nem él meg.




Korai lonc


Közepes nagyságú, legfeljebb két-három méter magasra növő télizöld cserje, leveleinek egy része a tél végéig az ágain marad.
Sárgásfehér virágai páros csomókat alkotnak, nagyon illatosak, igen korán, néha már a tél végén nyílnak.
Kiváló méhészeti értékű növény, korai virágzásával az első virágpor és nektárforrások közé tartozik. Kihasználását nehezíti a virágzásakor gyakori kedvezőtlen időjárás. Igényesebb növény, jó talajt, napos vagy félárnyékos termőhelyet kíván.
Sarjtelepet nem képez, de földig hajoló ágai könnyen legyökeresednek.
Hasonló tulajdonságú, kertészeti kultúrában szintén előforduló hibridje a korai lonc Lonicera x purpusii és a közeli rokonnak számító télizöld lonc Lonicera standishii is.



Cserszömörce Cotinus coggygria


A cserszömörce karsztbokorerdők szárazságtűrő cserjéje.
Virágzása rövid ideig tart, de virágait a méhek látogatják.
A növény alkalmas minden száraz élőhely beültetésére, homokterületeken néhol terjed, a delibláti homokpusztán őshonosan él.
Gyökérsarjat nem képez, magoncai viszont meglepően életképesek.



Ükörkelonc Lonicera xylosteum


Legfeljebb 1-1,5 méter magasra növő, Magyarországon őshonos cserje. Április végén, május elején virágzik. Félárnyékot elviseli, nagy szárazságban célszerű öntözni.
A méhek számára jó nektár és virágpor forrás, sajnos virágzása viszonylag rövid.



Húsos som - Cornus mas


Márciusban virágzó nagyobb bokorrá, vagy kisebb fává fejlődő növény.
Korai virágzása teszi értékes mézelő növénnyé. Méhészeti kihasználását akadályozza, a kora tavaszi szeszélyes időjárás, ezért a kaptárokhoz közel célszerű ültetni.
Értékes a gyümölcse is, alkalmas szörp, lekvár készítésére.
Magyarországon hegy és dombvidéken fordul elő, mert évente 6-700 ml csapadékot igényel. Az alföldön a gyakori szárazság miatt legalább telepítéskor célszerű öntözni.



Júlia borbolya


A Júlia borbolya április első felében nyílik, virágai sajátos illatúak. Örökzöld, nyírható, nagyon szúrós bokrai kiváló élősövényt képeznek.



Mogyoró Corylus avellana

Barkái már február végén, március elején szórnak virágport. A méhek nem válogatósak, szélbeporzású fák virágporát is gyűjtik. Kora tavasszal az erősödéshez erre a forrásra is szükség lehet.
A mogyoró nem igényes növény, de szereti a nedvesebb, nyirkos talajt.



Kis levelű hárs

A három hazai hárs közül a legkorábban nyíló faj. A levelei a legkisebbek, fonákukon az érzugokban barna szőrök láthatók. Murvaleveles virága a hárs tea alapanyaga.



Nagy levelű hárs

Még nincs szöveg...




TÖBB, MINT KERT - mézeskert, rózsakert - tőlünk